Íme egy nagy tiszteletet érdemlő kulturális produktum!
Művészek ö n s z e r v e z ő d é s e, mely vatikáni valután kívül még semmilyen elismerést, támogatást nem hozott számunkra.
Igaz, néhányan elismerően bólogatnak, de evvel még nem megyünk messzire.
Szomorú állapot, hogy a művésznek, az írónak, vagy a költőnek magának kell összekoldulnia a könyvkiadási költségét! KINEK AZ ÉRDEKE, HOGY EGY KÖNYV MEGJELENJEN? - A MAGYAR KULTÚRÁÉ!
Megette a fene azt a nemzetet, ahol a kultúrára semmit nem áldoznak...
Nem kell messzire mennünk, vegyük csak a helyi Médiákat; az idén sem mutattak érdeklődést az Alkotókör évfordulós ünnepi estje iránt. Ugyanez a társaság t a v al y s e m j ö t t el.Már tavaly is kifejtették, hogy a kultúra nem üzlet számukra... és MI EBBŐL NEM TANULTUNK!
Lássuk a támogatások ügyét;
Ki fog pénzt áldozni arra, aminek az ő szemében értéke nincsen, egy fillért is a kultúrára?
Reménykedhetünk bőkezű támogató pályázatokban, rendezvényünket összeházasíthatjuk zajos, nagy ricsajjal járó falunapokkal, össznépi kirakodó vásárral, vagy evőversenyekkel...
Vannak.akik nagyobb hírveréssel tuszkolják a giccseiket, vagy kifejezetten az evészeti versenyre jöttek.. lassítás nélkül fognak elhaladni, a kulturális pavilon előtt..
Tragikus állapot, ha az elismerésre csak a művész halála után kerül sor. A MŰVÉSZ HALÁLA UTÁN KIADOTT KÖNYV, CSAK AZ ÉLŐK LELKIISMERETÉNEK A MEGNYUGTATÁSÁT SZOLGÁLJA! SZÓDA KELEMEN KLÁRA IS ÖRÜLT VOLNA, HA MÉG ÉLETÉBEN ADJÁK KI A KÖNYVÉT...! Egy kedves ismerősöm azt mondta; A magyar kultúrát az "amatőrök" tartják fenn!
Nem árt belegondolni; hogyha kivonnák őket... valójában mi is maradna...?
